Ki vagyok, mit akarok?

Üdvözlök mindenkit a blogomon! 

A felület még nem tökéletes, de nem titkoltan azzal a céllal jött létre, hogy segítsen hidat építeni köztem és azok között, akik szívesen olvasnak sci-fi és fantasy történeteket, alternatív történelmi írásokat, folytatásos regényeket. 

Dyta Kostova

Néhány éve foglalkozom aktívabban a fantasztikus irodalommal, a szemfülesek már néhány pályázaton is találkozhattak a nevemmel, illetve találhattak cikkeket a Galaktika online felületén, melyeket én írtam. Fantasztikus művek létrehozásában voltak sikereim is, kudarcként megélt eredményeim is. Mint minden kezdő, én is átéltem azt a kellemesen bizsergető érzést, amikor az első mű megjelenik, amikor az első pályázati siker megszületik, ugyanakkor nemrég átéltem azt is, amit legtöbbünk kudarcként értékel: a pályázati sikertelenséget, az olvasói vélemények megosztottságát, a kötekedő, kritikus olvasókat.

Ilyenkor a hideget-meleget is kapott szerző leül egy percre, elgondolkodik rajta, hogy miért nem sikerült, mi lett volna, ha sikerül, és vajon hol rontotta el igazán. Nem volt elég jó a pályamű? Nem volt elég ütős a történet? Vagy csak a felvezetés nem sikerül elég hatásosra? Bizony sokat számít egy első mondat, egy első fejezet, nem hiába olvasni az egyre szaporodó írástechnikai oldalakon blogokon, hogy mi mindent eredményezhet egy gondosan megválasztott felütés. 

Akik a fantasztikum témakörében alkotnak, bizonyára találkoztak már az évente visszatérő, neves pályázatokkal, amelyek mindig új és új kezdetet ígérnek. Nálam sincs ez másként. Első komolyan vett művemet 2013-ban küldtem el a Preyer Hugo novellapályázatra, és a se nem túl jó, se nem túl rossz középmezőnyben végeztem. Ez volt jelen alkotói nevemen írt Oculus című novellám. További három évnek kellett eltelnie, hogy felrázzon a felismerés: egy másik, épp befutó magyar szerző ugyanezzel a címmel épp regényt készül kiadni. Ekkor aztán megmakacsoltam magam, átírtam a novellám, új címmel láttam el, és beküldtem az Aranymosás oldalára, ahol most is megtekinthető. 

És itt jön képbe az Aranymosás. A Könyvmolyképző Kiadó híres pályázata és irodalmi magazinja aktívan közreműködik abban, hogy új tehetségek kerüljenek be a szórakoztató magyar irodalom vérkeringésébe, ezért évek óta működteti íróiskoláját, ahová évente legalább kétszer van felvétel. Én is megpályáztam egy helyet. Így lettem a hatodik alkotói fészek tagja, és végeztem az íróiskola alap tanfolyamát 2016 nyarán a Könyvmolyképzőnél. Ezt követte a Corvus megjelenése két részletben. 



Időközben több más pályázaton is részt vettem, ezek eredménye két írás megjelenési lehetősége az ÚJ Galaxis magazinban. Az első a 2015-ös Preyer Hugó-ra küldött novellám, a Pacem, mely immár sokkal jobb helyezést ért el a korábbinál, és megjelenésre alkalmasnak találták az ítészek. A másik pedig a "Robotok munkában" pályázatra küldött írásom Musicus címmel, mely jelenleg is szerkesztés alatt áll. (Update: a magazin anyagi okok miatt jelenleg szünetel, így a novellák nem kerülnek nyomtatásba sajnos. De igyekszem már megjelenési módot keresni a Musicus számára.)



A sikereken felbuzdulva, és a szorongató határidő miatti nyomás alatt befejeztem első regényem, a Terra Incognita első verzióját, és be is küldtem a VI. Aranymosás irodalmi válogatóra. Idén februárban értesítettek, hogy a szövegem bekerült a legjobb 20 pályamunka közé, és részletek fognak megjelenni az oldalon, tehát versenyben vagyok a regény megjelenési lehetőségéért. 



Most, hogy a válogatás csaknem egy hónapja lezárult, és már ismerjük a végeredményt, számot kellett vetnem vele, hogy az írás mégsem olyan jó, mint amilyennek én, a szerző belülről hittem, és hogy van még mit csiszolni, átírni, kicserélni. Egyszóval: fejlődni. És nemcsak a regény szövegét kell csiszolni, hanem a kommunikációt is, amely a kritikus olvasók felé kikívánkozik. Első alkalommal szembesülhettem vele, hogy az írásom nemcsak az enyém, abban a pillanatban, ahogy kikerült az oldalra, közkinccsé vált, véleményezhető, kritizálható lett. Állítólag minden szerző átéli ezt, és legtöbbjük érzékenyen viseli. 

Ideje tehát a nyilvánosság elé lépni, megosztani az írásokat, a terveket, beszámolni jóról és rosszról, és legfőképp megszokni, hogy ezentúl nemcsak magamnak, hanem nektek is írok. Véleményezzétek ház szívetek szerint az összes kikerülő bejegyzést, semminemű cenzúrát és moderációt nem kívánok alkalmazni. 

Segítsetek nekem felkészülni a következő Aranymosásra, tartsatok velem az igazi, nyomtatott könyves szerzővé válás útján! 

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Új esély! Itt a II. [Bekezdés] pályázat shortlistje!

Tavaly 15 pályázó került fel a Twister Media kiadó regénypályázatának, a [Bekezdés] programnak shortlistjére (és hat nyert) , idén pedig 13...